| Az angolszász országokban divatos, groteszk jelmezeiről és morbid tréfáiról ismert ünnep legnagyobb kultusza az Egyesült Államokban van, az utóbbi években azonban hazánkban is meghonosodott; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a piacokat az utóbbi napokban ellepték a gigantikus méretű dísztökök, illetve ezzel párhuzamosan eltűntek a boltokból a vámpírfogsorok és a hagyományos seprűk.
Halloween eredete a pogány kelta hagyományokban gyökerezik, a keltáknál október 31-e volt ugyanis az év - és egyben a nyár - utolsó napja; amikortól a világosságot és a nap melegét felváltotta a hideg és a sötétség. Úgy tartották, hogy ezen az éjszakán a halottak lelke hazalátogat, és mindenféle szellem, boszorkány, kobold, vagy lidérc lep el ekkor a falvakat, városokat. A babonás emberek, mivel féltek a köztük bolyongó rossz szellemektől, óriási máglyákat gyújtottak ekkoriban, vagy hogy elijesszék őket, maguk is ijesztő jelmezekbe bújtak.
Amikor a kelták áttértek a keresztény vallásra, akadtak, akik nem mondtak le pogány szokásaikról, sőt amikor III. Gergely pápa a Kr.u. 8.században ünneppé tette Mindenszentek napját (Mindenszentekkor azokról a szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk), különös megerősítést nyert a hagyomány fenntartása, s ekkor alakult ki az ünnep mai elnevezése is (All Hellow's Even = Minden szentek előestéje). A hagyományt később ír bevándorlók vitték magukkal és honosították meg Amerikában.
Halloween szimbóluma hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
A lámpás története szintén a kelta hagyományban ered: Jack a hiedelem szerint egy részeges kovács volt, aki állandóan valami tréfán törte a fejét. Egy alkalommal magát az ördögöt is megviccelte; felzavarta ugyanis egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt annak a törzsére. Mivel az ördög irtózott a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, hogy megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén.
Ehelyett odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és világító sárga gömb lassan Helloween szimbólumává vált.
A világ különböző részein egyébként másként és másként ünnepelnek október 31-én; az angolszász országokban Halloween különösen a gyerekeket hozza lázba, hiszen ezen a napon büntetés nélkül lehet mindenféle pajkos dolgot csinálni, és erre az éjszakájára nem vonatkozik a korán ágyba bújás szabálya sem.
Nagy-Britanniában például a gyerekek ijesztő ruhában - kísértetnek, boszorkánynak, vámpírnak öltözve - végigjárják a környező házakat és apró ajándékokért, édességért cserébe rövid szórakozást nyújtanak az otthoniaknak. Ugyanezzel a szokással élnek a gyerekek az Egyesült Államokban is, látogatásukkor azonban ők "trick or treat"-et (csíny vagy vendéglátás) kiáltanak, mintegy figyelmeztetve a házigazdát, hogy ha nem kapnak valami ajándékot, akkor megtréfálják őket.
Ausztriában és Németországban népes jelmezes felvonulásokat rendeznek ilyenkor a nagyobb városokban, a maskarás kavalkádban azonban a felnőttek is részt vesznek, a lakások ablakát pedig majdhogynem mindenhol világító igazi vagy porcelán töklámpások díszítik.
Romániában minden évben nagyszámú turistát várnak október 31.-re a hírhedt brani Drakula-kastélyba. Az ünnepségek betetőzéseként álarcosbált rendeznek és a részvevők stílszerűen denevérbarlangban töltik az éjszakát.
Különös, a kellemest a hasznossal (és a hátborzongatóval) ötvöző szokás dívik például a lengyelországi Katowicében, ahol a városi véradó központban vámpíroknak, ördögöknek, boszorkányoknak öltözött orvosok és ápolónők invitálják véradásra a település lakóit.
A töklámpás faragása egyébként nagyszerű családi mulatság lehet, és a rémisztő figura igen egyszerűen elkészíthető: vásároljunk egy jó nagy, kerek tököt - minél nagyobb, annál dekoratívabb és annál könnyebb kivájni. Miután megtisztítottuk és megtöröltük, vágjuk le a tetejét, illetve ha billeg, vágjunk le az aljából is egy keveset.
A tök belsejének kivájásához - különösen, ha a gyerekek is segítenek - nem muszáj éles kést használnunk, akár kanállal is kiszedegethetjük a felesleges részeket. A héjánál hagyjunk rajta jó két-három centit, különben elreped, vagy összehorpad az egész. Ha a belseje már üres, egy papírra rajzoljuk meg, milyen arcot szeretnénk adni a lámpásnak, majd a papírlapot helyezzük a tökre, és rajzoljuk meg a kivágandó részek körvonalait! A szemek és a száj kivágásához mindenképpen éles kés kell - ez lehetőleg ne a gyerekek feladata legyen. Ha kész vagyunk, tegyünk bele mécsest, és már mehet is a kertbe vagy az ablakba!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
